Túraélmény videónapló

Belogradchik erődítmény és sziklavilág

2017 szept 17

Belogradchik Bulgária északnyugati részén, Vidin tartományban található, a Balkán-hegység lábánál, közel a szerb határhoz. Nevének jelentése a "kis fehér város". Bár számos egyéb látnivalója is van, a legfontosabb nevezetessége a hasonló nevet viselő erődítmény, illetve az azt körülvevő, egyedi sziklaképződményekből álló sziklavilág.

A Belogradchik sziklák 50 km2-es területen helyezkednek el. A homokkőből és konglomerátumból kialakult sziklaképződmények öt csoportot alkotnak. Különleges alakjuk miatt több szikla nevet is kapott. Ilyen például Ádám és Éva, A gombák, Az iskoláslány, A medve, A dervis, A pásztorfiú, Az oroszlán, A teve, A madonna, A lovas, vagy A szerzetesek.

A Belogradchik vár, török eredetű nevén Kaleto, a már említett sziklavilág közepén helyezkedik el. Bulgária egyik legjobb állapotban megmaradt erődítménye. A falak az alapoknál 2 m vastagok, néhol 12 m magasak. Három, egymással kapukkal összekapcsolt részre osztható. Ezek a 18. századi török vár, a fellegvár, és a közöttük levő tér.

Érdekes a vár legendája is. Történt ugyanis, hogy megbetegedett a török pasa felesége. Megígérte, hogy bármilyen kívánságát teljesíti annak, aki lehozza az elérhetetlen szikla tetejéről az ott termő gyógyfüvet. Végül egy, a feleségbe szerelmes pásztorfiú hozta le a csodatévő füvet. Jutalmul a pasa feleségét kérte. A várúr teljesítette a kérését, de holtan adta át neki, miután késével leszúrta a feleségét.

Én szeptember második felében érkeztem a helyszínre, kezdetben gyönyörű őszi napsütés fogadott. A várba érve viszont pillanatok alatt megváltozott a helyzet. Fellegek gyülekeztek az erődítmény felett, csúnyán beborult. A vár tetején már erős szél fogadott, épp hogy sikerült mindent megnézni. Ezért a borús idő miatt csak ilyenre sikeredett a filmecske színvilága.

Hazafelé, a rádióból értesültem, hogy a térségben, pontosabban a Vajdaságban és a Bánságban pusztító erejű vihar tombol. Letépett háztetők, lehullott épületgerendák, megrongált személygépkocsik, halálos áldozatok és sebesültek. A vihar kelet-északkelet felé vonult, pont amerre én is haladtam. Végül sikerült többnyire a vihar szélén maradni, majd szerencsésen hazaérni.

    - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

    Isten hídja - Vratsa

    2017 szept 17

    Aki járt már Bulgáriában, az ismerheti az Isten szemei-nek becézett Prohodna-barlangot, a mennyezetén levő hét ablakkal megvilágított Devetashka-barlangot, talán látta már a Csodálatos (kő)hidakat a Rodope-hegységben. De van még egy látványos, természetes kőhíd ebben az országban, az Isten hídja. Ha már az Ördögnek is van, neki is lehet.

    A bulgáriai Vratsa város közelében, a kis Lilyashka Bara patak medre felett egy két boltíves kőhíd és néhány barlang található. A nagyobbik boltív 20 m magas, 25 m széles, és 125 m hosszú. A helynek misztikus hangulata van, buja növényzet rejti. Sajnos a környezete gondozatlan, a patak vize piszkos, mindenhol az enyészet uralkodik.

    A természetes kőhíd neve bulgárul Bozhi Most, magyarul Isten hídja. Az útjelzőkön, leírásokban néhol a megtévesztő, többes számú Bozhite mostove formát használják. Az egyik legenda szerint egy isten feszítette keresztül a kőhídat a patak szűk szorosán. Egy másik történet szerint Konstantin római császár és édesanyja Heléna laktak itt egy ideig, a kőhíd melletti barlangokban.

    Valójában egy földalatti folyó oldotta itt ki a mészkövet, barlangokat képezve. Ezek mennyezete később beomlott, majd további erozió nyomán alakultak ki a jelenlegi boltívek. Denevérek, baglyok, hollók költöztek ide, ők ma is itt vannak. Az ókori rómaiak egy erődítményt építettek itt a patak partján, így ellenőrizve a kőhídon áthaladó egykori forgalmat.

    Az Isten hídját Lilyache vagy Chiren települések felől közelíthetjük meg, talajúton érve a célhoz. A leggyorsabban a római erődítmény maradványai mellől lehet beereszkedni a kőhídhoz. Érdemes viszont az erődítménytől kb. 500 méterre indulni, délkelet felől. Így néhol a patak medrében, majd partján, vagy falétrákon haladva megtekinthetjük a sziklaszorost és környék barlangjait is.

      - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

      Borov Kamak vízesés - Zgorigrad, Vratsa

      2017 szept 17

      A Vratsa ökoösvény a bulgáriai Vratsa várostól 6 km-re levő Zgorigrad településtől indul, és a Parshevitza menedékháznál ér véget. Nevezik még Zgorigradska vagy Borov Kamak ökoösvénynek is. Ez utóbbi elnevezés magyarul Fenyős-kőre fordítható, névadója az útvonalon található, 63 m magas vízesésnek.

      Az ökoösvény a Leva patak mentén vezet, a Vratsa Balkan lejtőin. Egy viszonylag kezdetlegesen és különböző stílusban megépített fahíd és falépcső sorozat könnyíti meg a haladást. A vízesés feletti sziklafal tetején zöld tisztás található, innen az ösvény a Parshevitsa menedékházig visz. Visszafelé Vratsa városba vagy Zgorigrad településre lehet beereszkedni.

      Én nem a megfelelő időpontban látogattam meg a Borok Kamak vízesést. A látványos környezetben rejtőzködő zuhatagban, tavaly szeptember közepén egy csepp víz sem volt. Hát, ide is vissza kell mennem. Valamikor tavasszal, lehetőleg kiadós esőzések után.

        - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

        Cherven középkori erődítmény

        2017 szept 16

        A bulgáriai Ruse várostól kb. 30 km-re délre, a Rusenski Lom természeti parkban található a Cherven középkori erődítmény. Eredetileg egy 6. századi bizánci erődítmény, mely a 14. században érte el fejlődésének tetőfokát.

        A második bolgár birodalom alatt, a 12-14. században az ország egyik legnagyobb katonai, adminisztratív és gazdasági központja, a bolgár püspökök székhelye. 1388.-ban a törökök meghódítják és lerombolják az erődítményt.

        A középkori település egy belső városból, várból állt, mely egy hatalmas szikla fennsíkján épült meg. Illetve egy külső városból, mely az előbb említett sziklahegy lábánál helyezkedik el.

        A sziklafal aljánál levő parkolóból egy korláttal ellátott betonlépcső vezet fel a vár romjaihoz. Az erődítmény látnivalói a várfalak, a 12 m magas torony, a két várkapu, a kastély, 13 templom alapkövei, két vízpompa, és természetesen a helyszínt körülölelő látványos, sziklás környezet.

          - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

          Hotnishki Vodopadi - Veliko Tarnovo

          2017 aug 20

          A Kaya Bunar vízesés (Hotnishki Vodopadi, Hotnitsa Waterfall) 20 km távolságra található a bulgáriai Veliko Tarnovo várostól. A vízesés 30 m magas, felfelé még több kisebb zuhatagot találunk. Alatta egy festői tavacska alakult ki. Kocsival egészen a zuhatag közelébe lehet eljutni. Az előtte levő tisztáson fából ácsolt asztalok és padok várják a pihenni vágyókat.

          A tisztás melletti fahídtól kezdődik az a túraösvény (a bolgárok az ökoösvény, ekopateka elnevezést használják), amely végigvezet a vízesés feletti sziklaszorosban. Fából készült hidak, sziklába vájt lépcsőfokok segítik a haladást, a korlátokat ágakból improvizálták. Helyenként izgalmas repedésen kell átmenni, és van néhány kitettebb ösvényrész is.

          A víznek érdekes zöldeskék színe van, a hely vonzó a fotósok számára. Az ösvényről látványos rálátás nyílik az alattunk levő patakra. Különösen nyáron, a nagy melegben, kellemes itt a séta a fák árnyékában. A narancssárga Short way back felirathoz érkezve, a pontokat követve visszatérhetünk a tisztásra. Vagy ugyanazon az úton, ahol jöttünk.

            - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

            © Minden jog fenntartva. Tilos a webhelyen található szövegek, képek, videók írott engedély nélküli felhasználása vagy újraközlése. © Toate drepturile rezervate. Reproducerea, folosirea textelor, pozelor, filmelor din acest site, prin orice mijloace, este strict interzisa. © Reproduction of any text, picture or video from this website, either in printed or electronic form, without prior written permission, is prohibited.